Amelyben a királyság a nyertesek

Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott — írta a Haaretz.

A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak az Izraeli Régészeti Hatóság IAA szakemberei, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai ,5 méter vastagok voltak.

Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is találtak, egy bazaltsziklába két, karjait szétvető agancsos figurát véstek.

Az ilyen figurákat a Gesúrban is jellemző holdisten kultuszával azonosítják, és ezért úgy vélik a régészek, hogy Gesúr királyságának nyomait találták meg. Hasonló elemeket leltek korábban a Kinneret északi partjánál E-Tellnél, egy szintén Gesúrhoz köthető vaskori lelőhely feltárásán is. A Biblián kívül kevés ismeretünk van a Gesúr nevű városállamról, amelyben a királyság a nyertesek régészeti maradványok alapján szarvakat viselő holdistent imádtak, és egyelőre nem sikerült tárgyi bizonyítékot találni vitatott kapcsolatukra az ősi izraelitákkal vagy Dávid és Salamon királyságával.

A mai Észak-Izraelben található Gesúr városállam Dávid király szövetségese volt i. A tudósok egyelőre vitatkoznak azon, hogy Gesúr lakói valójában izraeliták voltak-e, vagy az arámi kultúrához tartoztak, amelynek középpontjában a közeli Damaszkusz királyság állt, ahol a holdistennek hódoltak. A feltárást a környéken élő önkéntesek tucatjai segítették munkájukkal, és az IAA megígérte, hogy a helyszín megőrzése és látogathatóvá tétele érdekében megváltoztatják Hispin környékének fejlesztési terveit.